A Miskolc Selyemrét Római Katolikus Plébánia története egy 1985-ös és egy 2014-es forrásból idézve:
1985:
“A miskolc-alsóvárosi plébániához tartozó Vasútvidék nevű MÁV-kolónián 1924-ben a Nagyboldogasszony tiszteletére kápolna épült, 1935-ben pedig helyi lelkészség állíttatott fel. A város 1940-ben telket adományozott templom, lelkészlak és kultúrház céljaira, itt 1943-ban Hevesy Sándor és Vágner József egri építészek felépítették a Szent István templomot. 1944 január havában a vasútvidéki hívek a szalézi rendtagok betelepítését kérték egy tervezett diákotthon vezetésére és a hívek pasztorálására. Az érsekség 1945 okt. 18-i dekrétumával Miskolc-Vasútvidék fiókegyházat önálló plébánia rangjára emelte, az 1943-ban István király tiszteletére emelt templomot plébánia templommá nyilvánította és az Apostoli Szentszéktől nyert felhatalmazás alapján a Szalézi Társaság vezetésére bízta, a sajóládi plébániai javadalommal együtt. De a paplaképítés akadályai miatt a szaléziak csak 1947 aug. 15-től vegették át a plébániát, majd 1950-től kezdve világi papok adminisztrálják.”
[Soós Imre, „Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése” Szent István Társulat, Budapest, 1985. 138. old.]
2014:
“1939-ben a város telket adományozott az egyháznak templom, lelkészlak és kultúrház építése céljából. A Gömöri pályaudvar sínpárjától a Tiszai pályaudvar sínpárjáig terjedő új városrészben az úgynevezett vasútvidék gázgyár mögötti területén kezdődött el a templom alapozása, Hevesy Sándor és Vágner József egri építészek tervei alapján. Az első kapavágást ünnepélyes keretek között Schóbert Tibor szerevező lelkész végezte 1939. július 3-án.
A háborús időszak viszontagságai, és az építőanyag hiánya miatt a harangtornyot nem sikerült befejezni, és a falak is vakolatlanul maradtak. Ennek ellenére 1943. szeptember 12-én Szűz Mária szent neve napján, dr. Czapik Gyula egri érsek áldotta meg a magányosan álló csonka tornyú épületet. Ettől a naptól kezdve a város peremén élő vasútvidéki hívek lelki zarándokhelye lett. A templom két évig az alsóvárosi (ma Mindszenti) plébánia fiókegyházaként működött: míg az érsekség 1945. október 18-i dekrétumával Miskolc-vasútvidéki fiókegyházat önálló plébánia rangjára emelte, a templomot plébániatemplommá nyilvánította, és az apostoli szentszéktől nyert felhatalmazás alapján a Szalézi Társaság vezetésére bízta. A szaléziak lakhatási akadályok miatt csak 1947-ben vehették át plébánia vezetését, de a Rákosi korszakban kialakult politikai helyzet miatt nem sokáig maradhattak. 1950-től ismét világi papok kerültek az egyházközség élére. 1955-ben Kontuly Béla monumentális alkotásával megszépült a szentély.
Két év elteltével elkészültek a diadalív freskói, a szószék és a keresztelő kút.
A kommunista rendszer egyházellenes politikája megnehezítette az egyházak, és a vallásukat gyakorló hívek életét egyaránt. Az emberek félve jártak templomba, sokan zárt ajtók mögött fogadtak hűséget egymásnak, kereszteltették gyermeküket. Az egyházközség területét folyamatos tiltakozások ellenére kisajátították, és jelentéktelen összeggel kártalanították.
Hosszabb időre az építő munka megtorpant.
1976-tól mozgalmas idő következett: Holczer József atya plébánossága idején nagy erőfeszítések és kilincselések árán sikerült megszerezni a plébánia építési engedélyeit. 1978. augusztus 20-án Kádár László egri érsek áldotta meg a templom mellé épített egyszintes épületet.
A következő évben a templom fűtését és 48 db ablakának átalakítását végezték el a szakemberek.
1980-ban a város korábbi vezetőinek tilalma ellenére Nyeste Sándor és Horváth István tervei alapján megépült a torony, a templom falai színes vakolatot kaptak,és elkészült a kerítés.
1981-ben a hívek összefogásával a meglévő Lélekharang mellé egy „Magyarok Nagyasszonya” és egy „Szent István” harang került felszentelésre, melyet Kovács Endre püspök áldott meg. Vasárnaponként immáron három harang hívta szentmisére a Selyemréten élő katolikus híveket.
1982-ben Horler Miklós és Dragonics Márta tervei alapján sötétvörös márványburkolatot kapott a szentély korszerű liturgikus tere, elkészült a tabernákulum és a szembemiséző oltár. 1983-ban a templomhajó festésére került sor, amely pillérközeit Takács István 16 db stációs olajfestménye díszíti.
1989-ben a templomépítési folyamat megkoronázásaként, Ámen Lukács orgonaművész, pannonhalmai bencés szerzetes tervei alapján, az Aquincum orgonaüzem szakemberei megalkották a „hangszerek királynőjét”, a 2 manuálos 20 regiszteres orgonát. A felszentelést június 4-én dr. Seregély István egri érsek végezte.
2009. augusztus 1-től személyi változás történt az egyházközség élén. Holczer József atya nyugállományba vonult, helyette a plébánosi feladatokat Tóth Béla kórházlelkész látja el.
2010-ben szerveződött a liturgiát segítők csoportja (asszisztencia), akik 7 fővel aktívan részt vesznek az ünnepi szentmiséken.
2011-ben megalakult a Szent Mónika imacsoport, majd egy évre rá a selyemréti karitász-csoport, mely lehetőségeihez és erejéhez mérten, az egyházközség területén élő rászorulókat próbálja segíteni főleg ruhaneművel és tartós élelmiszerrel. Ugyanebben az évben Gomány Nóra karnagy szervezésével megkezdte működését a templom gyermekkórusa, mely karácsonykor mutatta be első előadását.
2013 mozgalmas időszak volt plébániánk életében – ebben az évben megünnepelte templomunk, fennállásának 70. évfordulóját, melyet kedves híveink már nagyon vártak.
Sajnos örömükbe üröm is vegyült, templomunk a miskolciak között fiatalnak számít, de mégis magán viseli az eltelt idő nyomait. Bizonyára sokan észrevették, hogy június elejétől a toronysisakon szorgosan dolgoztak a szakemberek.
A felújítás nem tűrt halasztást, mert a szabadtéren álló nyolcpilléres toronyszerkezet életveszélyessé vált. A beruházás 4,1 millió forintba került, melyhez az egri egyházmegye 3 millió forinttal járult hozzá.
A fennmaradó részt templomi gyűjtésekből és nagylelkű adományozók befizetéseiből fedeztük.
A problémánkat csak súlyosbította a júliusi orkán erejű vihar, amely komoly károkat okozott a tetőszerkezetben és több helyen beázásokhoz vezetett. Elsősorban a szentély nagy értékű freskóját próbáltuk megvédeni és nyár végére a fölötte lévő tetőszerkezetet felújítani. Hála Istennek sikeresen!
Augusztus 20. templomunk búcsúja különleges ünnep volt a selyemréti hívek számára. Ezen a napon ünnepelte egyházközségünk a templom fennállásának 70. évfordulóját, valamint ezen a gyönyörű délelőtti napon áldotta meg Palánki Ferenc püspök úr a felújított nyolcpilléres toronysisakot, az oldalhajóban elhelyezett Isteni Irgalmasság képet, valamint a templomkertben felállított, Eperjesi Csaba fafaragó népi iparművész keze munkáját dicsérő 4 méter
magas faragott tölgyfakeresztet. A kép és a kereszt, két kedves hívünk adománya. Hálás köszönet érte!
TEMPLOMUNK PLÉBÁNOSAI:
Schóber Tibor 1943-47, P. Reményi Ferenc SDB 1947-51, Szendrei Bonaventura Zoltán 1951-53, Fülöp Sándor 1953-58, Fügedi István 1958-76, Holczer József 1976-85, Dr. Váradi József 1985-90, Holczer József 1990-2009, Tóth Béla 2009-“
[„Miskolci katolikus élet (3.) 2009-2014”, szerk. Gróf Lajos, Miskolc, 2014. 132-135. old.]
